Forrás: 444.hu
Az amerikai palaolaj- és palagázbányászatból is elindulhat a következő gazdasági válság
Szeptember elején megjelent egy adatokkal megtámogatott véleménycikk a New York Times-ban arról, hogy a következő gazdasági válság akár a repesztéses olaj- és gázbányászatból is elindulhat (ezt az iparágat Magyarországon általában palaolaj- és palagázbányászatnak nevezzük). A cikk írója az ismert amerikai tényfeltáró újságíró, a 2001-ben, hatalmas botránnyal becsődölt energiacégről, az Enronról díjnyertes riportkönyvet író Bethany McLean.
McLean cikkében amellett érvel, hogy a palaolaj- és palagázipar pénzügyi alapjai nem stabilak, és a repesztéses bányászattal foglalkozó cégek csak veszteséget termelnek, ennek ellenére mégis csak úgy ömlik beléjük a befektetői pénz, tehát megint veszélyes lufit fúj az amerikai pénzügyi szektor.
A repesztéses bányászat forradalmat hozott az energiaszektorban, hiszen olyan mezőket is kiaknázhatóvá tett, amikből korábban nem lehetett volna gazdaságosan bányászni. Azaz így szólt az üzenet kb. 2014-ig, amikor az első amerikai palaolaj-válság hatására egyre többen tették fel a kérdést: mi van, ha ezekből a mezőkből most sem lehet költséghatékonyan kibányászni az energiahordozókat, csak ezt elfedi egy piaci buborék?
Az Egyesült Államok a repesztéses bányászattal újra a világ élvonalába került kőolaj- és földgáztermelésben. Jelenleg az USA-ban bányásszák messze a legtöbb földgázt az egész világon, az amerikai kőolaj-kitermelés pedig 2018 elejére meghaladta a napi 10 millió hordót, köröket verve Irakra és Iránra, megközelítve Oroszországot és Szaúd-Arábiát. Az amerikai termelés felfutásáért természetesen az új, repesztéses bányászati technológia a felelős.
A világot elárasztja az amerikai olaj meg a gáz, és ez nagyon jól illik is az Egyesült Államokban terjedő patrióta szlogenekhez: az USA újra el tudja látni magát a két fő energiahordozóval, sőt exportál is. A gond csak az, hogy a 60 legnagyobb amerikai palaolaj- és palagáz-kitermelő vállalat, még annyit sem keres, hogy a saját működését megfelelően finanszírozni tudja.
Sőt, ezek a vállalatok 2012 közepe és 2017 közepe között negyedévente átlagosan 9 milliárd dollárral költöttek többet, mint amennyi pénz befolyt hozzájuk. Az adatok még 2018-ban, a növekvő olajárak mellett is lehangolóak: a 20 legnagyobb amerikai palaolaj- és palagáz-kitermelő között csak csak 5 olyan volt, ami az első negyedévben többet keresett, mint amennyit költött, igaz, ez már javuló tendenciának számít. A 20 legnagyobb cég együttvéve még 2018 első negyedévében is 2 milliárd dolláros bukóban volt.
Egy hozzászólás “Miért gondolom, hogy a gáz ára biztosan emelkedni fog, avagy a palagáz mint megmentő, buktatói.” bejegyzéshez